Falukrónika

Heraldikai leírás
Álló csücsköstalpú kék pajzs vörös pajzsfővel. A pajzsfőben két barna dohánylevél-kötegtől kísért, a pajzsfő vágási vonalán álló ívelt oldalú fehér, talpas kereszt. A pajzs kék mezejének jobboldalán, baltérdére ereszkedett, fehér virággal és piros szalaggal díszített, fekete kalapos, barnahajú, fehér inges, fekete mellényes, nadrágos és cipős, nevető arcú, balra fordult fiatal férfi, baloldalon, jobbra néző, hosszú barna copfos, piros masnival megkötött hajú, piros vállkendős és szoknyás, fekete mellényű, megkötött fehér kötényű, mosolygó fiatal lány áll, aki az előtte térdelő ifjú jobb térdén tartja fekete papucsos jobb lábát, melyre a fiú a két előrenyújtott, ökölbeszorított kezét helyezi.

Címermagyarázat
A pajzsfő keresztje a település lakóinak keresztény vallásos érzületét, a dohánylevelek megélhetésük egyik fő forrását, a messze földön híres dohánytermelést szimbolizálják. A kék mező alakjai a lakosság német nemzetiségére utalnak, és hagyományos viseletüket valamint jellegzetes népi táncukat, az ún. „susztertáncot” jelenítik meg a címerben.

Településtörténet

Szulok település neve a III. Béla királytól a székesfehérvári János lovagok részére kiállított megerősítő levélben is szerepelt. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Zulak alakban fordult elő. Ez a település később - valószínűleg a török megszállás alatt - elpusztult, a 18. századig pusztán maradt.

A település a Széchenyi család birtokába került. Gróf Széchenyi István 1715-57 közt Württembergből származó németekkel telepítette be, akik szénégetéssel foglalkoztak. Az erdők megfogyatkozásával a homokos területen dohánytermesztéssel kezdtek foglalkozni.

Az 1772-es megyei összeírás szerint a falunak volt katolikus parókiája és tanítója. („Az oskola tsak a téli hónapokban áll, nyáron pedig soha sincsen.”)

A falu levéltárban található legrégebbi pecsétje 1788-ban keletkezett.

A római katolikus templom 1800-ban épült. A templom védőszentjei Szent Simon és Júdás Tádé apostolok, akiket a favágók tekintik védőszentjüknek.

A település ekkortól kezdve folyamatos fejlődésen ment keresztül, 1811-ben például mezővárosi rangot kapott. Nemcsak lakóinak száma gyarapodott, de az itt működő ipar is fejlődött: a 20. század elején Szulok a dohánytermesztés egyik hazai fellegvára volt.

/Forrás: wikipédia/